Sunday 22 November 2015

Zsidó

"Maradjon mindenki csendben."
"De a gyerekek nem bírnak magukal."

"Mi volt ez?"
"De anyu megemelkedett a szék a lábam alatt!"

"De ő miért nem beszél hozzánk mint a többiek?"
"Azt mondta azért nem fog itt beszélni mert ilyenkor is őrködik. Tudod vannak akik bántani akarnak minket ő véd bennünket."
"De mit csinál?"
"Hát figyel. Itt a teremben és a környéket."
"De én tudom őt irányítani."
"Csak addig amíg megengedi kislányom, amint fontos dolga akad megy és elvégzi."
---
"Szeretnék innen kiszabadulni segíts!"
"Rendben, de te is segíts nekem cserébe."
"Mit tegyek?"
"Le akarom tesztelni a Sebőt."
---
"A lány reggelre halott lesz. S ha te még egyszer egy rossz mozdulatot teszel, az egész családoddal együtt eltöröllek a föld színéről. Megértetted?"
---
"De a Sebő zsidó."
"Igen az. De ennek vannak előnyei is. Őt hagyni fogják hogy énekeljen. Minket támadni fognak állandóan. S ha őt bízzuk meg, akkor lesz legalább valaki aki nekünk dolgozik."
"De őt befolyásolni fogják és irányítgatni hogy ezt emg azt hagyja ki emg tegyen bele több zsidó dallamot meg hígítsa fel..."
"Igen. De abban megegyezhetünk vele, hogy amit mégis megcsinál és elénekel azt tegye szívvel és lélekkel, a legjobb tudása szerint. Ez többet ér nekünk."
---
Végül eljutottak a hazugságok legnyilvánvalóbbjáig. A lány hirtelen felkelt az ágyról és az öltözőasztalához ment. Leült majd elkezdte lebuherálni magáról a valódi arcát elrejtő maszkot. Kivette a fogsorkiegészítőt, előszedte a lemosó kellékeit. A srác közben lustán alnyújtózott az összegyűrt lepedőn és élvezte a kellemes elégedettséget, miközben agya lázas tempóban pörgött azokon a dolgokon amiről az elmúlt nap során beszélgettek a lánnyal. Remekül érezte magát, de valami még nem volt teljes. Egyszerre csak feltűnt neki a szokatlan csönd z öltözőasztal felől. Felkönyökölt az ágyon és kíváncsian nézte mit csinál a lány. Amikor észrevette hogy a lány füle nem néz ki ugyanúgy felvillanyozta a kíváncsiság.
"Te mit csinálsz ott?" kérdezte csiklandósan.
"Hááát. Megteszem a végső lépést a teljes őszinteség felé..." s azzal megfordult úgy háromnegyed készen a maszk eltávolításával. A gyereket mintha kilőtték volna az ágyból úgy ugrott fel izgatottan.
"Megmutatod az igazi arcodat?" mosolygott teljes extázisban. Szive dobogott mint egy tehervonat száguldása és élve elevennek érezte magát.
A lány szégyenlősen, csábítva fordult vissza a tükör felé. A srác úgy helyezkedett hogy lássa az átváltozást. A lány arca lassan kibontakozott ahogy az eredeti vonásait elváltoztató elemek lekerültek róla. Pár perc múltán megfordult.
"voilá."
A srác nem tudott betelni a gyönyörűségtől. A lány valódi arca sokkal eredetibbnek tűnt, habár nem volt annyira szép mint a maszk. Valóságos volt és most az öröm is valóságos volt a vonásain. Ilyet ő se sokszor csinált még. Hányszor is? Még egyszersem.
"Renben van."- mondta a srác "akkor most én is megmutatom az igazi arcomat. Bár én nem úgy készültem és nincs nálam semmi amivel visszatehetném és levehetném."
"Gyere használd csak az én cuccaimat nyugodtan." adta át a helyét a lány nevetve.
Együtt kezdték el lehántani a gondosan tervezett rétegeket a srácról. A Lány izgatottan várta az újabb és újabb kibukkanó részleteket. Izgalommal várta hogy vajon csúnya lesz-e vagy félszemű vagy keleti, vagy fekete-e a maszk alatt rejtőző valódi arc. Amikor lekerült az utolsó rész még mindig bizonytalani volt egy kicsit.
"Ennyi nincs több ámítás? Ez vagy te?" kérdezte mosolyba olvadva az egész testével.
"Ez vagyok én." mondta kicsit izgatottan a srác is. A lány a tenyerei közé vette az arcát és úgy gyönyörködött benne.
"De hát te mg egy kisfiú vagy az arcod szerint."
"Te meg csak egy kislány a tiéddel..." nevetett sértődötten megkönnyebbülten a srác. Ezután nem hangzott el közöttük több szó. Az ágynak estek megint.
---
"A dolog nem olyan egyszerű. Abban a pillanatban hogy ellene mész az akaratuknak bekapcsolják a kényszerítő programjaikat. Ez több különböző forrásra támaszkodik. A legnagyobb része ma már technikai. Monitorozzák az életed és amint olyasmibe kezdesz ami ellene megy a közös akaratuknak a közös tudatban felépített szűrő riaszt valakit, aki bekapcsolja a büntető stratégiákat. És azonnal valami szarságot irányítanak rád a sokféle fegyvereik közül, amiket nehéz kivédeni, mert a társadalom nagy része még csak nem is tud a létezésükről. S ha teljesen szmbe fordulsz velük - mint ahogyan azt eltökélted - akkor egyenesen valami halálos szart küldenek rád, például rákbetegséget okoznak vagy ilyesmit, merthogy azt is ők csinálták és csinálják."
Alig fejezte be a lány egy pár órára rá fuldoklani kezdett. Kezdődő pánik fogta el és kétségek között szaladt ki a sráchoz a fürdőszobából.
"Ez már az? mert ez rettenetesen fáj. Ez félelmetes. Ez rosszabb mintha valaki értem jönne hogy megöljön, mert azzal szembe tudok nézni, és megküzdeni de ezzel mit csináljak?"
"Ne aggódj! Itt maradok még egy pár napig amíg ezen túlesel. A kiképzésen felkészítettelek benneteket erre is. Nem emlékszel? A testem egyre gyorsabban megtanul a setjeim szintjén is védekezni bármilyen támadás elllen... Hányszor ismételtük el ezt a meditációt?"
"De alig kapok levegőt!"
"Tedd a torkodra a kezedet. Az ad némi könnyebbséget."
"De akkor most ez meddig fog tartani? Egész nap így kell majd járnom? És ezt meg tudják csinálni amikor ellépésem lesz? Akkor el tudják vágni a karrieremet is?"
"Egy pár napig nagyon kellemetlen ezután meggyógyulsz. A szervezeted legyőzi, mert a tréning erre is felkészített. De mivel mi eljutottunk a személyes szintig én most itt maradok és személyesen segítek neked. Átvezetlek ezen a folyamaton és tanítok is egy két dolgot róla. Később ez fontos lesz, mert segíteni tudsz madj a többieknek amikor ők próbálnak meg kiszabadulni a rendszer fogságából és őket támadják meg ilyen módon."
"És egyébként pedig olyan mindenkivel előforulhat hogy megfázik lebetegszik. Ennek bele kell férnie egy karrierbe."
ÉS pár napon keresztül csak a lakásban tartózkodtak. A lány eleinte teljes kétségbeesésben, de így képes volt néha rábízni magát őszintén a segítségre. Ki tudta kapcsolni az állandó készenlét riadóját a fejében. Lassan kezdett a teljes kétségbeesésből átlendülni valami más felé. A kezdeti fájdalmat is megszokta, a kiképzése ezt könnyűvé tette. Amikor a fájdalom nem fokozódott tovább akkor már egy kicsit meg is nyugodott, majd érzékelni kezdte hogy a dolog kezd alábbhagyni. Egyik reggel mosolyogva hozta be most már ő a kávét a még az ágyban lustálkodó srácnak.
"Nocsak nocsak." - ébredezett a fiú örömmel a kávéillatára. "Csak nem hogy jobban vagy már?"
"Dehogynem. Most már tudom hogy elmúlik."
"Nagyszerű!" nevetett a srác őszinte örömmel "Akkor most már elmondhatom neked azt is hogy ez a technika az amit a torokrák kialakításához használnak. Ha most elmentél volna bármilyen orvoshoz akkor kiderítették volna hogy torokrákod van. kaptál volna "orvosságot" ami további mérgeket tartalmazott volna, amitől tényleg kialakul a rákbetegség, esetleg valamilyen kombinációban is áttételekkel. És szépen megöltek volna."
"Hát ez igazán remek." retent meg egy kicsit megint a lány majd szinte egy másodpercre rá már moslyogott is "akkor ez azt jelenti hogy a rákot is le tudom győzni ugyanezzel a módszerrel amit mutattál?"
"Igen. Pontosan azt jelenti. kicsit kellemetlen amikor megtámadnak, de ki tudunk védeni minden támadást. Mert mindent én fejlesztettem nekik egsézen az anyagok legvégső határáig és mindenre kidolgoztunk egy megoldást is. És találtunk is megoldást. Ez volt az ára annak hogy legyen megoldás: fejlesztenem kellett az összes gyilkolási és bántalmazási technikájukat és módszerüket. Sajnos ennek közvetve voltak halálos áldozatai. Ezt nem tudtam elkerülni. De megérte, mert így minden kilépőt meg tudunk védeni -persze csak akkor ha a személyes őszinteség szintjére eljutnak csakúgy mint te meg én."
"De akkor aki nem mutatja meg a valódi arcát akkor az nem kap meg minden szükséges információt?"
"Nem biztos. Igen. Van egy csomó minden emit nem lehet nem személyesen átadni. De aki eljutott egy személyes részvétellel folytatott kiképzésre valamelyikünkkel az elég lehet még ha maszkban csinálta is végig. De az amit mi csináltunk sokkal mélyebbre mutat és sokkal távolabbra. majd később te magad is rá fogsz döbbeni mennyi mindentől fosztottuk volna meg magunkat ha nem tesszük meg ezt a lépést."
"Én már most is nagyon sokat kaptam ebből. Egészen más így szeretkezni veled..."
S a kávéscsészék lepotyogtak az ágy széléről a következő percek történései alatt.
---
"A torokéneklés felhangjai egészen érdekes módon pontosan azt a skálát mutatják, amit a klezmer zene egyik legmarkánsabb állandó összetevőjeként azonosítottam. Van egy olyan elméletem, hogy valamikor még az írott történelem előtt lehetett egy nagyon erős spirituális gyógyítótok, akinek a hatására azok az érzékeny zsidók akik foglalkoznak zenével a világ bármelyik pontjára jutnak mindig visszakanyarodnak ennek a személynek a hatásához ezen skála felidézésével."
"Tudod hogy most mit csinálsz?"
"Igen tudom. Pontosan tudom hogy mit csinálok. Egy lehetőséget kínálok neked arra, hogy amíg fel nem épülsz annyira hogy elsősorban egy emberi lénynek tekintsd magadat, megtapasztald a zsidó lét gyógyító erejét is. Azt kínálom neked és mindenkinek aki eleget rohadt a zsidó rendszer kontrollja alatt, hogy a pusztító, manipulátor, és hatalommániákus rothadásból átléphessen egy másik szempontba, amíg végül eljuthat oda hogy önmagát egy emberi lénykét tekintve szabadon dönthessen arról hogy pusztítani vagy építeni akar maga körül és önmagában. Amíg a zsidó rendszer fogja vagy addig nem tudsz erről szabadoon dönteni, mindig a zsidó irányítás kollektív ereje és befolyása szerint fogsz dönteni. Amikor kilépsz ebből a bűvkörből akkor leszel szabad. De addig is valahogy az elmédet segíteni kell hogy megláthasson más lehetőséget is mintsem amit a zsidó keretrendszer kínál. És ez a régi - a zsidó rendszerből kigyomlált - de ilyen rejtett módon mégis fennmaradt pozitív életigenlő és élő gyökereket felkutatva lassan észrevedd hogy ez az amiben mindannyian közösek vagyunk."
---
És a zenei gyakorlatok megint. első példa: valaki elkezd valamit. Egyszerű legyen és rövid szellős zenei mondat. a többi belép lassan egymás után. Az utolsónak az a feladata hogy valami olyat játsszon ami teljesen kilóg a többiek által szőtt anyagból - ellene forduljon és törje szét - miközben a többiek megpróbálják tovább játszani és közben odafigyelni a támadóra is. Tapasztalat: sokféle lehet. A jelenség azt próbálja megvilágítani hogy hosszabb időn keresztül a támadó nem tud ellene menni a közösség ritmusának és harmóniamenetének (ez utúbbinak még csak csak, de csak mechanikusan és csak azért mert végül minden hang egy harmóniából ered) és belesimul - persze ezt lehet gyakorolni és lehet pszichopata tudatállapotban zenélni is. A másik pedig hogy az eredti ritmust igen nehéz megtartani ha valaki agresszíven ellenpontoz vagy teljesen kilép a ritmikai képletből. Végül is a gyakorlat a külső belső figyelem és a befolyásolhatóság, befolyásolhatatlanság egyik felfedező gyakorlata. K.M-val csináltam ezt a Wesley-n. Vagyis megüzentem nektek általa. sajnos ő nem vette a lapot vagyis ő elkötelezte magát a rombolás, fosztogatás, és hazudozás mellett...
---
"Hát nézd meg anyád orrát!"
A gyerek hirtelen összetört mint amikor egy villanás alatt megvilágosodik sok sok apró részlet és egy pillanat alatt összeáll a kép.
"Úristen." kezei közé fogta a fejét a sokk hatása alatt.
"Ti azért választottátok a Sebőt, mert ti is a zsidó kolektív tudat hatása alatt álltok és nem emberként hanem zsidóként gondolkodtok."
---
A lány odabújt a sráchoz és kicsit habozva de belekezdett abba amit mondani akart.
"Szeretnék mondani valamit, valami gonoszat tettem mielőtt belevágtam ebbe, de most már látom hogy helytelen volt."
"Mi az?"
"Én mondtam a SEbőnek hogy segítséget fogok kérni tőled."
A fiút mintha villám ütötte volna meg. Felugrott az ágyról, de hirtelen a szédülés környékezte és a hányinger fogta el. Eltántorgott a szoba sarkában lévő kukáig és belehányt. A lány rémülten tágra nyílt szemekkel nézett szintén kicsit sokkosan. Nem számított ilyen erős reakcióra.
"De jóvá teszem, már kitaláltam hogy hogyan. Visszamegyek és emgmondom neki hogy élek és jól vagyok és hogy miért csináltam ezt az egészet."
A srác erőtlenül lerogyott egy székre.
"Te nem tudod mit csináltál. Azóta hogy eltűntél, már két hét is eltelt, ki tudja milyen folyamatokat indított el a Sebő és hány olyan életet tettél kockára akik még csak éppen ébredeznek és még inogva próbálják az új alapállást megtartani."
A lány kezdte felfogni hogy itt nem csak kettejükről van szó és hogy mekkora különbség van kettejük gondolkodása között, hiszen ő ne mgondolkodott soha másokért való felelősségén. A fiatal fiúcska hirtelen öreg és bölcs aggastyánná nőtt a szemében. Kétségbeesetten járt az elméje mit tehetne.
 A srác még mindig nem tért magához.
"Hányingerem van ettől az egésztől. Rohad az egész mocskos emberi társadalom és ebben a rohasztásban a zsidók járnak az élen. Undorodom ettől a fostenger hazugságtól és egyre kevésbé van türelmem ezt a magamra vállalt terhet cipelni." És csak nézett maga elé.
"Tudod mit? felhívom most azonnal és megmondom neki."
"Telefonon nem fogja elhinni. Attól ő sokkal jobban átlátja ezt a rendszert és sokkal ravaszabb."
"FElhívom és megbeszélek vele egy találkozót. Akkor addig felfüggesztheti amit elindított."
"Te is tudod hogy a folyamatok itt nem olyan könnyen megállíthatók ebben a rendszerben. De tedd meg. Csak remélni tudom hogy meg tudják védeni magukat, akik igazán számítanak. És ha visszamész akkor meg a Sebő fog megölni téged vagy megöletni, mert ő az irányító ezen a területen és te ellene mentél a parancsának."
"Nem igaz te nem ismered úgy őt mint én. Ő egy nyájas kedves ember és meg fogja érteni ha elmagyarázom neki mindazt amit te elmondtál nekem."
"Úristen. Te nem vagy magadnál. Fogalmad sincs micsoda szörnyeteggel van dolgod. neked amíg azt tetted amit elvártak tőled, semmi gondod nem volt vele, de most meg fogod ismerni az igazi arcát is. A szörnyetegét."
A lány határozottan kihúzta magát.
"Tudja a Sebő hgy kiképeztél?"
"Nem."
"Akkor ha megtámad akkor én fogom megölni. DE nem hiszem el hogy ez megtörténhet."
A srác a lány szemébe nézve látta hogy igenis meg tudja tenni. Eltökélt volt és őszinte. De ha megtörténik akkor is olyan eseménysort indít be amire nagyon keményen fel kell készülni, mert pillanatok alatt a lány életébe kerülhet.
"Ha ő maga támad, az még a jobbik eset, de ha másra bízza akkor ő életben marad és megint menekülhetsz ha tudsz. Erre fel kell készülni nem mehetsz csak úgy oda." 
Azzal felállt és indulni készült.
"Kérlek ne menj el." rimánkodott a lányka "nem akarlak most elveszíteni."
"Ne haragudj de most muszály friss levegőt szívnom."
"De legalább ígérd meg hogy visszajössz ide."
"Bocsáss meg de nem tudok ilyet most megígérni. Vagy visszajövök vagy nem. Te pedig cselekedj belátásod szerint." Azzal a lányt otthagyta a kétségbeesésében. Kifelé menet még átfutott a lelkén egy árnyék, hogy mi van ha most taszítja a lányt vissza a mosszad karmai közé, de ez most nem érdekelte. Ha már döntött és őszintén döntött akkor a helyes utat fogja járni. Végül is mindent elmondott és megtanított neki. Ha visszamegy az is az ő döntése. Elengedte a lányka kezét belül. Közben iszonyú ürességet érzett magában.
Egy pár óra múlva visszament. Megölelték egymást de a srác már nem volt a régi. Kicsit még szomorkodott, de végül megnyugodott. A lány tartotta a szavát. Szeretetben búcsúztak el egymástól.
---
"Nos apám ebben most te tévedsz de óriásit!"
"Fiam a vér nem válik vízzé sosem."
"Nem apám, de ezek szerint mégsem értetted meg amit magyaráztam neked erről az irányítói rendszerről. A közös tudatról és arról hogy a különböző szűrők és stratégiai célok hogyan kerülnek meghatározásra kik által és milyen módon és a végrehajtás hogyan kerül ki utasításra a figyelőkön és a logisztikai irányítókon meg a technológián keresztül. Nem értetted meg hogy ez a rendszer maga az ami az emberi faj pusztulását okozza mert úgy lettek meghatározva a prioritásai és azok az értékek uralják jelenleg amik minen élet elpsuztítását fogják okozni. Ezt már az Öreg is belátta és te is megértetted. De azt már te se vagy hajlandó megérteni hogy a folyamat amiben a közös tudat irányítói értékrendszere meghatározásra kerül, az attól is függ hány és milyen minőségű elme fordul egy irányba és mennyit gyakorolja ezt az egyirányba fordulást, milyen hosszan és milyen mélységben. Ezért van az hogy az egyik legerősebb ilyen - hívjuk okkult, vagy rejtett - irányítói meghatározó erő a zsidók nemzetközi hálózata, egészen pontosan helytelenül fogalmazok én is mert a pénz és a hatalomfüggők nemzetközi hálózata határozza meg. Nem azért mert ők a legjobbak, hanem mert ők ismerik ezeket a törvényszerűségeket és összefüggéseket a legohsszabb ideje és ők tanulták meg tudatosan manipulálni. A zsidók pedig ennek sok nemzedéken keresztül gyakorló hagyományőrzői, ugyanúgy mint a sátánimádók. A kettő végül is ugyanaz, mert egyébként elhatárolódnak sokszor egymástól, de mind szertartásaikban mind céljaikban ugyanazt a fokális tendenciát mutatják, mind pedig a használt módszerek tekintetében végül is összefonódnak. Ennek a hatása alól ezek szerint te sem vontad ki magadat és nem elsősorban emberként határozod meg önmagad és ezen keresztül azt hogy mit teszel és miért, hanem szabadkőművesként, zsidóként. Ez óriási hiba. De még nagyobb hiba hogy erről soha nem beszéltél nekem, mert e miatt valószínűleg én sem mondtam el neked mindent. Ami pedig azt jelenti hogy el fogsz pusztulni azokkal a hazug szarházikkal együtt akik szintén állandóan trükköznek és hazudoznak hogy a hatalmukat mások kárára és elnyomásának vagy legalább ahogy te fogalmaztál: a fejlődésük és életterük lecsökkentése miatt elsorvadásuk elősegítésében részt vállalnak, abból hasznot húznak. Ez téged és engem elválaszt mert én nem ezeken az ideológiákon kersztül határozom meg önmagamat. És csak imádkozni tudok a teremtőerőkhöz hogy ne én legyek az akinek majd el kell pusztítania téged."
---
"Tű, cérna legyen!"
S mégis te magad is eltévedtél ebben az óriási útvesztőben. Bár később emlékszem igazat adtál nekem és elfogadtad a dolgot. Elsősorban ember. Részemről semmi más. A vér csak a képességeket határozza meg, a nevelés és a többi hatás pedig az irányt amit követni fogsz. A többbiek még kavarognak ilyen nemzeti, meg vallási meg ideológiai útvasztőkben, de hát nekem is megvolt a magam útja idáig. Nekik is megvan. Mindenkinek meghagyom a döntés szabadságát. Aki már döntött az hideg vagy meleg. Ma már nincs kétkapuzás. Nálam nincs. Aki még nem döntött az meg nem számít. Massza, tehetetlenségi ballaszt, vannak közöttük reménykeltők és reménytelenek, lehetőségek és gátló tényezők. A környezet részei. Még nem ember, már nem állat.
---
"A fiadnak igaza van. Az Öregnek meg kell halnia."
"De az egy nagyon erős karakter, szükségünk lenne rá még, hogy nyomást tudjunk gyakorolni."
"Nem lehet. Túlságosan sok időt töltöttem el a hatalom székeiben abban a karakterben és tényleg hozzászoktam annyira hogy nem vagyok képes lemondani róla - pont úgy mint te az otthoni karakteredben az alkohollal. Ez a valóság. Nincs már erőm kivonni magam a közösség külső és a karakter belső hatásai alól. Pontosan mérte fel a gyerek a helyzetet. Ez van. Akár tetszik akár nem."
"Akkor valami más megoldást kell találnunk."
"Így van."
---
Nem találkoztam senkivel sem aki ennyire gyorsan és mélyen megértette volna az egészet úgy hogy még azonnal a felépülési elveket is átültette volna a gyakorlatba.

No comments: