Tuesday 21 October 2014

A halottak éneke

"Hát te mit keresel itt? A fél ország ott pityergett a sírodnál miközben élsz és virulsz!"
"Láttam videón, egész megható volt."
"Te szarházi!"
"Te beszélsz? Te szervezted meg." "De az az ember tényleg meghalt."
"Ahhoz képest eléggé virul ahogy én látom."
"Nem. Ez amit látsz egy másik ember. Ez itt az eredeti. És eredetileg én mérnök vagyok."
"És hogy van az eredeti?"
"Köszöni jól van. Csinálja amit mondtál és gyógyul."
---
Kipróbáltunk egy pár dolgot előtte. Tudnom kellett, hogy a felfejlesztett emlékezettörlés után milyen hosszútávú következményekre lehet számítani. Én valódi önkéntesekkel dolgoztam. Az egyikük egy nevet szerzett gitáros, cocainfüggőként jelentkezett. "Miért akarsz részt venni a programban?" "Mert tudom hogy nemsokára beledöglök a függőségembe." "Van CA meg NA oda elmehetsz ha le akarsz szokni ésa tünetek enyhítésében is tudunk segíteni." "Már voltam. A probléma az, hogy belőlem hiányzik a hajlandóság. Én nem akarok leszokni. Szeretnék élni és sokáig használni. Persze tudom hogy ez lehetetlen. Ezért vagyok itt."
A srác "halála" után egy új személyazonosságot kapott egy másik kontinensen. Érdekes módon azok a dolgok amiket szeretett megmaradtak vagy valamilyen formában elkezdtek visszaszivárogni az életébe. Mivel a területen nem fért hozzá cocainhoz ezért az alkohol kezdett uralmat nyerni az élete felett. És beszerzett egy szintetizátort. A zene központi része volt az előző életének. A nagyon erősen szeretett dolgok valamilyen formában visszatértek az életébe. A többi nem. Ez reményt adott. Lehet tiszta lappal indulni, még ha lesznek gondok is, de van lehetőség a javításra - azaz ha nem is tiszta lappal, de egy megtisztított lappal lehet. Az időzítések pedig pontosan úgy alakíthatók ahogyan az egyén lelke felkészül a változtatásra. Az én fejlődésében segít az a mély-tudat vagy tudat-alatti, vagy inkább valódi én, ami a legmélyebb rétegekben létezik, állandó és tisztán őrzi az egyetlen egész-séges együttműködési formát, az egyetlen én szerkezetet ami hosszú távon működőképessé tehet egy közösséget, a mi-t azaz az én-t egy sokkal tágabb környezetben érzékelve és összeolvadva a környezetével, de mégis egy picit különválva. Oda lejutni lehet, de csak önkéntes hozzájárulással. Az ott végbevitt változtatások hosszú távú hatásokat jelentenek. Ott változást elérni csak nagyon nehezen lehet. Ezért ennek a szintnek egészen egyszerűen már nincs készlete és fogalmi rendszere ahhoz hogy a pénzsóvárság és a hatalommánia betegségének bármilyen formában érvényt szerezzen. Ott abban a mélységben ezek már nem számítanak. Abban a mélységben akár három nemzedékkel későbbre is tervezhetsz. Sőt itt kezdődik szinte a szóba kerülhető területek köre. Ezért kellett az emlékezet-törlését odáig fejleszteni ahol már csak ebben a rétegben lehet védekezni. Ez az egyedüli lehetséges védelem ami hosszú távon biztosítja a Föld bolygó élhetőségét. Ezt viccesen a számítógépek világából kölcsönözve alaplapnak vagy alaplai szintnek is szoktam nevezni. Hasonlat, csak szemléltetésnek.
Azok akik nem dolgoztak ezen a szinten önszántukból a szint követelményeinek és törvényeinek megfelelően - azok az elkövetkező két évtizedben el fognak pusztulni, elveszítik vagyonukat, pozícióikat. Nekik annyi esélyük lesz a továbbélésre, ha hallgatnak azokra akik elvégezték ezt a munkát. (Persze ezután a bejegyzés után el fognak szaporodni azok akik ezt hirdetik majd magukról ezért szüksége lesz mindenkinek egy tiszta szűrőre amivel meg tudnak erről győződni.)
---
Igen a Déri ő az. Sajnos nem azért vágott bele hanem azért, mert azt mondták neki. Ez afféle mesterfogás akart lenni a Masa-Gál-Ranschburg-Geszti vonalról (mossadmaffia). Ki akarták deríteni hogyan menekítem ki az embereket hogy meg tudják találni a többieket is... hahaha. Látjátok a szarházi az halála után is szarházi marad.
Csak úgy mint a mossad minden tagja: Madelaine Peyroux (Goldstein-Scofield vonal ciamaffiamossad) is csak homward dove-nak tekint miközben új személyiséget segítettem felépíteni neki megtanítottam hogyan éljen együtt a hibáival és tudjon egész jó szinten énekelni miközben nem oly nagyon tehetséges ezen a téren...

No comments: